Szabó Gyöngyi

1959-ben, Kaposváron születtem. Szüleimmel sok költözködés nyomán kerültem Szolnokra tízévesen,  és  azóta ez a kedvenc városom. Szeretem, hogy (majdnem) ismerem minden szegletét, az  élhető  méretét, két folyó által meghatározott földrajzát.  És különösen szeretem azért, mert 1997-ben visszhangra talált benne az a hang, hogy: „csináljunk Waldorf iskolát!”. Tizenketten alapítottuk meg az egyesületünket, amely kétévi előkészítő munka után képessé vált arra is, hogy intézményt alapítson. Minden adódó feladatot örömmel végeztem: a szórólapozástól a hivatali ügyintézésig. Eleinte szabadidőmben (18 évig dolgoztam az OTP-ben), majd amikor a feladatok ezt már meghaladták, akkor munkaviszonyban. Az iskola  alapítás  évében  módom  nyílt részt venni a Soros Alapítvány szervezésében a „MALTER” fantázianevű,  alternatív iskolavezetés képzésen. Itt kiváló (pedagógiai, tanügyigazgatási, jogi, szervezeti) szakemberek tanítottak bennünket, azóta is hasznosuló tudásanyagot kaptam tőlük.  A gyógypedagógiai asszisztens szakképzettséget azért szereztem meg, mert a gyógypedagógia réges-régi titkos szerelmem volt. Nem volt ez haszontalan az iskola szempontjából sem.

Aztán az iskolánk egyre növekedett, a feladatok szakosodtak, és rám a gazdasági-igazgatási feladatok hárultak. Annak érdekében, hogy megfeleljek az egyre nagyobb kihívásoknak, négyéves levelező tagozaton közgazdász diplomát szereztem. Szakdolgozatom témája már erősen a Waldorf-pedagógia hátterét nyújtó antropozófia által ihletett volt. Nagy örömömre szolgált, amikor a védésen tanáraim őszinte érdeklődését tapasztalhattam meg.

Munkámról azt gondolom, hogy akkor végezhetem jól, ha a pedagógiát is alaposan ismerem, és pontos áttekintésem van annak igényeiről és szükségleteiről. Figyelnem kell szakmai lépéseim emberekre (gyermekekre, szülőkre, munkatársakra) gyakorolt hatását is.  A feladat nagyon nehéz, izgalmas és gyönyörű. Köszönöm!